FAQ – Védjegy Kisokos

1. Mi a védjegyoltalom?

A védjegy, vagy köznapi nevén márka elsődlegesen áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgál. Híres védjegyek pl.: a Coca-Cola, Ford, Audi stb.

2. Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom?

Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációját is, ha megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható és nem áll fenn a lajstromozásával kapcsolatban abszolút kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy relatív kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert).

3. Szóvédjegy vagy ábrás védjegy?

Egy megjelölés, amely betűkaraktereket is tartalmaz mind szó-, mind pedig ábrás védjegyként lajstromozásra kerülhet. A lajstromozást megelőzően érdemes átgondolni, hogy szükség van-e ugyanazon szóösszetétel szóvédjegyként és ábrás védjegyként történő lajstromoztatására is.

4.  Mi a védjegy lajstromozásának területi hatálya?

Amennyiben a megjelölést a jogosult csak Magyarországon tervezi használni, a megjelölést Magyarországra kiterjedő hatállyal érdemes lajstromoztatni.

Amennyiben a megjelölést a jogosult az Európai Unió meghatározott országaiban, vagy teljes területén használni kívánja, az Európai Unió e célból létrejött hivatalához (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal, angol rövidítése: OHIM) benyújtott kérelemmel az Európai Unió valamennyi tagországára kiterjedő védjegybejegyzés igényelhető, amelynek neve közösségi védjegy (angolul Community Trade Mark, CTM).

5. Mi az a nemzeti védjegy és hogyan szerezhetem meg?

(i)  Az így megszerezhető védjegyoltalom időtartama: 10 év, a benyújtás napjától számítva, csak Magyarországra terjed ki.

(ii)   A védjegybejelentési eljárás két fő részre oszlik: az eljárás első részében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Hivatal) megvizsgálja, hogy a bejelentés az abszolút kizárási okok egyikébe nem ütközik-e (pl.: leíró a védjegy, megkülönböztetésre nem alkalmas stb.), illetve, hogy az áruk és szolgáltatások listája (az ún. klasszifikáció) rendben van-e. Ha a Hivatal szerint abszolút kizárási ok áll fenn, akkor a Hivatal egy úgynevezett nyilatkozatra felhívó végzést küld, amelyre a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy álláspontja szerint a megjelölés miért alkalmas a lajstromozásra. Ha a bejelentés abszolút elutasítási okba nem ütközik, akkor a védjegybejelentés meghirdetésre kerül a Hivatal közlönyében. A meghirdetés időpontjától számított 3 hónapon belül bármely harmadik személy, aki úgy gondolja, hogy a bejelentéssel azonos, vagy hasonló korábbi védjegye van, ugyanolyan vagy hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában (illetve bizonyos esetekben különböző áruk és szolgáltatások vonatkozásában), a bejelentés ellen az ún. felszólalási eljárás keretében felléphet (ezek az ún. relatív elutasítási okok). Amennyiben ez bekövetkezik és valaki fellép a bejelentés ellen, a a felek felváltva érvelhetnek a Hivatal előtt, hogy a bejelentés, illetve a korábbi védjegy összetéveszthető-e vagy sem. Az eljárás végén a Hivatal döntésével vagy elutasítja a felszólalást, illetve, amennyiben úgy gondolja, hogy a megjelölések összetéveszthetők, részben vagy egészben elutasítja a védjegybejelentést. A határozat bíróság előtt megtámadható.

(iii) A http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm linken megtalálható a Nizzai Megállapodás jelenleg érvényes 10. sz. kiadása. Ez tartalmazza a lajstromozható árukat és szolgáltatásokat, összesen 45 áru- és szolgáltatási osztályban. Ez alapján kell összeállítani a védjegybejelentés áru- és szolgáltatási jegyzékét.

(iv) Lajstromozási díjak (természetesen lajstromozni kívánt megjelöléseként): a védjegybejelentés díja (3 áruosztályra) 74.800 Ft. További áruosztályok esetén a negyedik és minden további áru- vagy szolgáltatási osztály esetén osztályonként további 32.000 Ft a díj. Lehetőség van különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is, amelynek díja gyorsított eljárás díjának másfélszerese.

6. Mi az a Közösségi Védjegy és hogyan szerezhetem meg?

(i) Az így megszerezhető védjegyoltalom időtartama: 10 év, a benyújtás napjától számítva, az Európai Unió összes tagállamára kiterjed.

(ii) Az eljárás alapvetően hasonló szakaszokból áll, mint a fentiekben részletesen ismertetett eljárás a Hivatal tekintetében. Fontos különbség, hogy az abszolút elutasítási okoknál az OHIM az Európai Unió 23 hivatalos nyelvét figyelembe véve vizsgálja a bejelentéseket. A lajstromozhatóság feltételeit (pl. a védjegy ne legyen leíró, megkülönböztetésre alkalmas legyen stb.) az összes hivatalos nyelv tekintetében teljesíteni kell. Felszólalási eljárás pedig nemcsak korábbi közösségi védjegyek, hanem bármilyen korábbi, az Európai Unió tagállamaiban bejegyzett nemzeti védjegy alapján is megindítható.

(iii)  Az áruk és szolgáltatások körének meghatározására szintén a Nizzai Megállapodás 10. sz. melléklete használható.

(iv)  Lajstromozási díjak: az eljárás alapdíja on-line bejelentés esetén: 900 EUR, papíralapú bejelentés esetén 1050 EUR – 3 áruosztályig, minden további áruosztály esetében további 150 EUR áruosztályonként.

7.  Mi az a védjegykutatás?

A védjegykutatás célja annak felderítése, hogy vannak-e korábban bejegyzett, ugyanolyan vagy hasonló védjegyek, amelyek a lajstromozás akadályai lehetnek. A kutatást megelőzően azonban pontosítandó a lajstromozni kívánt áruk/szolgáltatások jegyzéke. Kiemelten fontos, hogy bármilyen védjegybejelentési kérelem benyújtását védjegykutatás előzze meg.